Alapszabály

A T 20 DARTS CLUB EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

  1. Az egyesület neve: T 20 DARTS CLUB EGYESÜLET
  2. Az egyesület székhelye: 7300 Komló, Alkotmány utca 36. fszt 2. 
  3. Az egyesület működési területe kiterjed Magyarország egész területére. 
  4. Az egyesület alapításának időpontja: 2007.szeptember 6. 
  5. Az egyesület önálló jogi személy, formája: sportegyesület. 

II. Fejezet

AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE
1) Az egyesület célja, hogy biztosítsa a szabadidő kulturált eltöltésének, valamint a darts sport gyakorlásának lehetőségét. Az egyesület célja az utánpótlás nevelése és a sportág népszerűsítése, helyi elterjesztése, továbbá az egyesület tagjai számára rendszeres sportolási, edzési és versenylehetőségek biztosítása. Az egyesület célja az egészséges életmódra nevelés, a közösséghez tartozás, a civilizált viselkedéskultúra fejlesztése, a fiatalok oktatása különös tekintettel a logikus gondolkodásra és a matematikai képességek fejlesztésére. 
2) A megfogalmazott célok érdekében az egyesület az alábbi tevékenységet fejti ki: 
a) ismeretterjesztő és népszerűsítő rendezvényeket szervez, tagtoborzást folytat; 
b) mások által szervezett rendezvényeken vesz részt; 
c) elméleti, gyakorlati felkészítést ad tagjainak; 
d) biztosítja a darts gyakorlását, eredményektől függően a versenyeken való részvételt; 
e) tagjai számára tagságot biztosít a Magyar Darts Szövetségben; 
f) darts sportversenyeket és bemutatókat szervez, illetőleg lebonyolít; 
g) a darts gyakorlásához tárgyi és személyi feltételeket biztosít; 
h) sportkapcsolatokat tart fenn a hazai és külföldi darts sporttevékenységet folytató szervezetekkel; 
i) ellátja az egyesület tagjainak az egyesület működéséhez és tevékenységéhez kapcsolódó érdekképviseletét; 
j) az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet;
k) vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
l) internetes weboldalt üzemeltethet. 
m.) Az egyesület közhasznú tevékenységet folytat és a 2004. évi I. törvény 49. paragrafusában, különösen annak c/ pontjában megfogalmazott értelmezés szerint elősegíti az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása feltételeinek megteremtését.

3) Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 

4) Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.

III. Fejezet

AZ EGYESÜLET TAGJAI
1) Az egyesület tagjaként felvehető minden természetes személy, aki a belépési nyilatkozat aláírásával kéri felvételét, elfogadja az egyesület alapszabályát és kötelezettséget vállal a tagdíj megfizetésére. Az egyesületi tagság a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

2) Az egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, aki/amely elismeri az egyesület céljait és egyszeri, vagy esetenkénti vagyoni hozzájárulással segíti az egyesület munkáját, de rendes tagként abban nem kíván részt venni. A pártoló tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

3) Az egyesület ismeri a tiszteletbeli tagság fogalmát. Az egyesület közgyűlése az egyesület tiszteletbeli tagjának választhatja azt a nagykorú természetes személyt, aki az egyesület vagy a magyar darts sport érdekében hosszabb időn keresztül kiemelkedő tevékenységet fejtett ki. A tiszteletbeli tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
4) Az egyesületnek nyilvántartott tagsága van. Az egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes. 

5) A tagdíj és pártoló tagsági díj mértékét az elnökség határozza meg. A tagdíjat tárgyhó 10. napjáig kell megfizetni. 

6) Az egyesület tagjának joga: 
a) jogosult az egyesület tevékenységében részt venni;
b) az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg;
c) a tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők;
d) a tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek;
e) szavazati joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, az egyesület tisztségviselőit választhatja és választható; 
f) az egyesület elnöksége által meghozott feltételek szerint részt vehet az elnökség munkájában; 
g) tagságra jogosult a Magyar Darts Szövetségben; 
h) az egyesület által rögzített szabályok szerint edzéseken, versenyeken részt vehet, használhatja az egyesület sportszereit és sportfelszereléseit; 
i) az egyesület rendezvényein, programjaiban, összejövetelein részt vehet; 
j) jogosult az egyesület működésével kapcsolatban írásban vagy személyesen felvilágosítást kérni; 
k) az egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülhet. 

7) Az egyesület tagjának kötelezettségei: 
a) az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítése;
b) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;
c) az egyesület vezető szervei által hozott határozatok tudomásul vétele, az abban foglaltak végrehajtása; 
d) az egyesület által rendezett versenyek szervezése és lebonyolítása az egyesület vezető szervei által meghatározott módon; 
e) az egyesület által rendezett versenyeken való rendszeres részvétel; 
f) a Magyar Darts Szövetség versenykiírása szerinti versenyeken klubmez viselése; 
g) a mindenkori klubhelyiségben tartandó edzéseken való rendszeres részvétel; 
h) tagdíj rendszeres fizetése; 
i) sportemberhez méltó, sportszerű magatartás; 
j) sportoló esetében fegyelmezett részvétel az edzéseken és a versenyeken; 

8) Az egyesület pártoló tagjának jogai: 
a) egyszeri vagy esetenkénti vagyoni hozzájárulással segíti az egyesület munkáját;
b) az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt venni, azonban vezető tisztségviselőként nem választható; 
c) az egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülhet; 
d) részt vehet az egyesület rendezvényein.  
 
9) Az egyesület pártoló tagjának kötelezettségei: 
a) az egyesület alapszabályának betartása; 
b) az egyesület erkölcsi és anyagi támogatása; 
c) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. 

10) Az egyesület tiszteletbeli tagjának jogai:
a) az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal részt venni, azonban vezető tisztségviselőként nem választható; 
b) az egyesület által nyújtott kedvezményekben részesülhet; 
c) részt vehet az egyesület rendezvényein.  

11) Az egyesület tiszteletbeli tagjának kötelezettségei: 
a) az egyesület alapszabályának betartása; 
b) az egyesület erkölcsi támogatása; 
c) nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. 

12) A rendes és pártoló tagsági jogviszony megszűnik: 
a) a tag kilépésével;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag kizárásával;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
e) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

13) A tiszteletbeli tagsági jogviszony megszűnik
a) a tiszteletbeli tagsági jogviszonynak a tiszteletbeli tag általi felmondásával;
b) a tiszteletbeli tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
c) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

14) A tagsági (pártoló tagsági, tiszteletbeli tagsági) jogviszony egyesület általi felmondása:
a) Az alapszabály a tagságot (pártoló tagságot, tiszteletbeli tagságot) feltételekhez köti, így ha a tag (pártoló tag, tiszteletbeli tag) nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági (pártoló tagsági, tiszteletbeli tagsági) jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. 
b) Abban az esetben,  ha a tag  két havi egyesületi tagdíj fizetéssel elmarad, és ezen kötelezettségét a második havi tagdíj fizetési határidőtől számított 8 napon belül felszólításra sem teljesíti, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. 

15) A tag (pártoló tag) egyesületből való kizárása: 
Az egyesületből kizárható az a tag (pártoló tag), akinek a magatartása a jogszabályt, az alapszabályt vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sérti, és az egyesület elnökének írásbeli felhívása ellenére, a felhívásban meghatározott határidőn belül sem hagy fel ezzel a magatartásával. Bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a közgyűlés a taggal (pártoló taggal) szemben kizárási eljárást folytathat le. A kizárásról az elnök előterjesztése alapján a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt. A kizárással fenyegetett tag (pártoló tag) védekezését a közgyűlésen előadhatja. A tag (pártoló tag) kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal (pártoló taggal) közölni kell. A kizárást kimondó határozatról az érintett tagot (pártoló tagot) a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, postai úton értesíteni kell. A határozat ellen az egyesületen belüli további jogorvoslati lehetőség nincs.

16) Az egyesület szervei által hozott jog-, vagy alapszabály sértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag a határozat tudomásra jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik. 

IV. Fejezet

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
1) Az egyesület szervei:
a) közgyűlés; 
b) elnökség;

2) Közgyűlés 
A) Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Az egyesület nem alkalmazza a küldöttgyűlést.
B) A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik, amelyet minden tárgyévet követő év január 31.-ig meg kell tartani. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik, amelyet minden év január 31.-ig meg kell tartani. A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
C) A közgyűlés hatáskörébe tartozik
C1) az alapszabály módosítása;
C2) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
C3) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
C4) az éves költségvetés elfogadása;
C5) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
C6) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
C7) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelő bizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
C8) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
C9) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
C10) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; 
C11) a végelszámoló kijelölése.
D) A közgyűlés ülésének összehívása:
Az elnökség a közgyűlést összehívhatja, amennyiben az egyesület működése, az egyesület vagy az egyes tagokkal kapcsolatos események indokolják, illetve bizonyos kérdésekben a határozathozatal válik szükségessé. Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Az előzőekben felsorolt okok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlést az elnök (akadályoztatása esetén az alelnök) meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell: a T20 Darts Club egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha a közgyűlés ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult tag jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A közgyűlést az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti. Távollétükben a közgyűlés a tagok közül választ levezető elnököt. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök (alelnök), a jegyzőkönyvvezető valamint a közgyűlésen erre megválasztott két hitelesítő ír alá, akik egyúttal ezen a módon igazolják a közgyűlésen elhangzottakat és az ott meghozott határozatokat. 
E) A közgyűlés határozatképessége
A döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
F) Határozathozatal
A tagok a közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
F1) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
F2) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
F3) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
F4) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
F5) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
F6) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozatképes közgyűlés általában a jelen levő tagok egyszerű szótöbbségével (50%+1 fő) hozza meg határozatait. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.  Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Szavazategyenlőség esetén a szavazást azonnal meg kell ismételni. Amennyiben az ismételt szavazás esetén is szavazategyenlőség áll fenn, úgy a kérdést el kell vetni és a következő közgyűlésre kell utalni.
A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással hozza, de személyi kérdésekben, az érintett tag kérésére titkos szavazást is el lehet rendelni.
G) Határozathozatal közgyűlési ülés tartása nélkül:
Az egyesület elismeri a határozathozatalt közgyűlési ülés tartása nélkül is. Az ilyen határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Amennyiben az adott kérdésnek a szavazásra bocsátása elektronikus úton történik, úgy a szavazatokat elektronikus módon is meg lehet tenni.
H) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal:
Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlés ülését az elnökségnek össze kell hívnia.
A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja.

3) Az ügyvezetés ellátása, az elnökség 
A) Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség három tagból áll, úgy mint elnök, alelnök, titkár. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. A közgyűlés a tisztségviselőket négy évre választja. A tisztségviselők időbeli korlátozás nélkül újraválaszthatóak. Vezető tisztségviselő csak az egyesület tagjai közül választható. Az egyesület vezető tisztségviselőit az egyesület tagjai közgyűlési keretek között választják meg, vagy hívják vissza. Az egyesület vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. Az elnökség tagjai az ügyvezetési tevékenységüket az egyesület érdekének megfelelően kötelesek ellátni. Az egyesületet a hatóság vagy más harmadik személy felé az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy cégszerű meghatalmazás alapján az elnök megbízottja képviseli.
B) Az ügyvezetés általános feladatai:
B1) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
B2) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
B3) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
B4) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
B5) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
B6) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
B7) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
B8) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
B9) a tagság nyilvántartása;
B10) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
B11) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
Bl2) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
B13) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés;
B14) Az egyesület elnöksége saját hatáskörben jogosult pénzügyi támogatásban részesíteni azt a tagot, akinek nincs tartozása az Egyesület felé és az Egyesületet képviselő versenyzéssel vagy az Egyesület érdekében végzett ügyintézéssel kapcsolatos támogatási igényét az esedékesség előtt legalább egy héttel bejelentette az Elnökség valamely tagja felé. A támogatás során a rendelkezésre álló források figyelembe vétele mellett törekedni kell a tagok közötti egyenlő elosztásra. A támogatások odaítélését követően legkésőbb egy héten belül az Elnökség köteles a tagságot tájékoztatni a támogatott személyéről, a támogatás céljáról és pontos összegéről.
C) Az egyes elnökségi tagok különös feladatkörei:
C1) Az elnök feladatai:
C1a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
C1b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
C1c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
C1d) az egyesületi vagyon kezelésének felügyelete, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
C1e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
C1f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
C1g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
C1h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
C1i) a tagság nyilvántartása;
c1j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
C1k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
C1l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;

C2) Az alelnök jogköre és feladatai:
C2a) önállóan jogosult az egyesület nevében nyilatkozni, szerződést kötni, az egyesületet képviselni és ügyeit vinni, továbbá mindazon tevékenységekre, amelyek az egyesület működéséhez szükségesek;   
C2b) az elnök távollétében vagy akadályozása esetén ellátja annak egyesületen belüli feladatait.

C3) A titkár feladatai:
C3a) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések előkészítése és végrehajtása;
C3b) az elnökkel történő egyeztetés és megbízása alapján ügyviteli feladatok.

D) A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok
Elnökségi tag az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Az elnökségi tag az ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet az elnökség tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet az elnökség tagja az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató egyesület elnökségi tagja nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.


E) Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség
Az elnökség az egyesület tagjai részére köteles az egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra az egyesületre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést az elnökség, a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. Az elnökség megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására.

F) Az egyesület elnökségének felelőssége
Az egyesület elnöksége – így személy szerint az elnökség valamennyi tagja -, az ügyvezetési tevékenysége során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az egyesülettel szemben.

G) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése
(1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
1a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
1b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
1c) visszahívással;
1d) lemondással;
1e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
1f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
1g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(2) Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

(3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

(4) Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

V. Fejezet

AZ EGYESÜLET JOGKÉPESSÉGE

Az egyesület jogi személyiséggel rendelkező sportegyesület.
Az egyesületet hatóság vagy más harmadik személy felé az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vagy cégszerű meghatalmazás alapján az elnök megbízottja képviseli

VI. Fejezet

AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

1) Az egyesület bevételei: 
a) tagdíj; 
b) pártoló tag és más személyek, gazdálkodó szervezetek pénzügyi és természetben nyújtott támogatásai és adományai; 
c) rendezvények bevételei; 
d) az egyesület alaptevékenységéhez kapcsolódó, másodlagos gazdasági tevékenységből (pl.: nem tagok részére végzett szolgáltató tevékenységből) származó bevétel. 

2) Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. 

3) Az egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik. 

4) A gazdálkodási feladatok ellátására megbízási, illetve vállalkozási szerződés köthető, melyhez az elnökség felhatalmazása szükséges. 

5) Az egyesület feloszlása esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. 

6) Az egyesület számviteli és pénzügyi rendjére, gazdálkodására a vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók. 

7) Az egyesület pénzintézetnél vezetett bankszámlája feletti rendelkezési joggal az elnökség tagjai (az elnök az alelnök és a titkár) rendelkeznek. 

8) Pénzügyi megbízásokat – így különösen az interneten keresztüli átutalásokat -, az elnökségi tagok egyeztetése után lehet kezdeményezni.

VIII. Fejezet

AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1) Jogutódlással történő megszűnés
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
2) A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
3) Rendelkezés a fennmaradó vagyonról
a) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
b) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

4) A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén
a) Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül - az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.
b) Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvények rendelkezései az irányadók. 

X. Fejezet

ZÁRADÉK
1) A jelen alapszabály, a Pécsi Törvényszék által elfogadott és a bírósági nyilvántartásokba bejegyzett és nyilvántartott T 20 Darts Club Egyesület 2014. május 19.-én elfogadott 1/2014. közgyűlési határozatának az egyesület 2016. január 22-i közgyűlésén meghozott módosításával jött létre. A módosítások vastagon szedett betűkkel kerültek megjelölésre.

2) Ezt az alapszabályt a T 20 Darts Club Egyesület Komlón, 2016. január 22. napján tartott közgyűlésen a 2/2016 (01.22) számú határozatával fogadta el. 
Komló, 2016. január 22.